„Légy jó és magányos leszel.” (Mark Twain)

Az idő nagy úr

Megjegyzések

  • xy: Tök jó, hogy jössz haza:) azért néha írogathatsz ide ám, sokakat érdekel:) pusziiiiiiiiiii (2008.06.22. 15:33) Információk II.
  • w: hy. mikor térsz haza? és írj ha lesz pár perced, hogy hogy megy sorod odakint? pusz (2008.06.02. 03:17) Információk
  • Bazsetta: Annyira irigyellek, hogy ott voltál! Olyan jó neked! :) Puszillak! (2008.05.14. 23:07) Képek - Skócia I.
  • xy: mintha ott lennék...szürke pályaudvar, szürke emberek, soha nem múló idő, néni arcán kiábrándultsá... (2008.05.14. 00:35) Visszaút...
  • baghyra: Áááá, el vagyok úszva magammal sorry. Egyszer majd írok neked, jó? :) És a szám tényleg jó. Honnan... (2008.04.14. 23:11) Zene

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Linkblog

HTML

In memoriam...

2008.09.23. 22:44 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

 

Kedd hajnalban, 86 éves korában elhunyt Illovszky Rudolf, a labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya. 1972-ben a müncheni olimpián a magyar csapattal ezüstérmet szerzett. A Vasas játékosaként 270 mérkőzésen 87 gólt szerzett, a piros-kékek edzőként négyszer nyert bajnokságot, egyszer Magyar Kupát, kétszer Közép-európai Kupát.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   Isten Veled Rudi bácsi, az égi grundon már örökre rúgod a bőrt...

 

Legyetek jók, ha tudtok!

 

FONTOS!

2008.06.27. 03:21 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

WWF-petíció a Duna érdekében, írd alá Te is!!!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

http://wwf.hu/index.php?p=aktiv&sub=irdala&id=9

Legyetek jók, ha tudtok!

Információk II.

2008.06.18. 02:56 | Dzsingisz | 1 komment

Minden barátommal/ellenségemmel ezúton is tudatom, hogy július első hetétől már újra szülővárosom mindig hazaváró falai között leszek fellelhető. Újra lehet örülni vagy szentségelni.

A blogcuccosról: majd írok rá, de a totális érdektelenség sem motivált és időm is annyi volt az elmúlt három hétben, mint delfinen télikabát. Vizsgák esszék és hasonlók hátráltattak... Akit picit is érdekelt, attól elnézést....

Legyetek jók, ha tudtok!

Információk

2008.05.19. 03:07 | Dzsingisz | 2 komment

Tennivalóm hegyként tornyosulnak fölém és lassan agyonnyomnak.... A várakozás második fele érkezik lassan, ahogy a skóciai beszámoló is, mindkettővel teknyikai problémák adódtak azonban... Nem tudom megnyitni a word fájlokat, és amikor megpróbáltam egy barátomnak elküldeni őket, az ő gépe még a formátumot sem ismerte fel... Igyekszem mindent rendbe hozni.

Miután jelentkeztem újra, lehet szentségelni, vagy örülni, hogy még mindig megvagyok...

Legyetek jók, ha tudtok!

Képek - Skócia I.

2008.05.05. 03:26 | Dzsingisz | 2 komment

A szöveges beszámoló majd később, addig is pár kép, a Hazám utáni legcsodálatosabb országban tett látogatásomról.

Edinburgh látképe és én

Edinburgh - utcakép

Edinburgh - este

Glasgow - utcakép

Legyetek jók, ha tudtok!

Vers

2008.05.05. 03:09 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Juhász Gyula: Annabál

Lelkemben áll a boldog Annabál,
Örvénylő vágyak táncoló csapatja.
Ma nincs enyészet, mélabú, halál,
Ma zászlaját a mámor fölragadja
S a szív, vert életem haló patakja
Ma megdagad száz zsongó látomással
S a szerelem mély tengerébe áthal.

Ma újra koszorút fon az öröm
És nászi fáklyát lenget a dicsőség,
S a jövendőség kapuját töröm
S látom magam, győzelmek ifjú hősét
És vár a nagy, a holdasan zengő rét,
Hogy sírva a gyönyörtől ráfeküdjem
Alélva boldog nyáréji derűben.

Ó szerelemnek holdja, szűz arany,
Ó fiatalság éje, végtelenség!
Hiába sírok s áltatom magam,
A nyár és vágy elvesztek már nekem rég
S orgonahangján a sok büszke emlék
Ott zsong a távol, mély látóhatáron,
Hol a sötétbe húnyt szép ifjúságom.

 

Legyetek jók, ha tudtok!

Visszaút...

2008.05.05. 02:57 | Dzsingisz | 2 komment

Várakozás I.
 
Éppen ülök Varsóban a Központi pályaudvaron, elméletileg kilenckor lenne egy vonat Poznańba. Elméletileg… Valójában volt egy hét előtt pár perccel (bár arra amúgy sem lett volna jó a jegyem) a következő pedig 11, igen tizenegy órakor jön. Megint pár óra várakozás, ahogy mindig. Woody Allen mondta egyszer, hogy életünk nagy részét várakozással töltjük. Nagyon igaza volt… Várunk valamire. Nem a vonatra gondolok, jól tudjuk a menetrend egy olyan dolog, aminek még a portás - akiről pedig köztudott, hogy az olimposzi istenek modernkori helytartója – is előre köszön. Persze hibáztathatnám abban a munkában megfáradt pénztáros hölgyet a Varta partján, aki két hete vasárnap váltig állította, hogy kilenckor el tudom hagyni Lengyelhon székesfővárosát, azonban rögtön gondolkodóba ejt egy egyszerű kérdés: azzal előrébb jutnék? Aligha. Igyekezni kell beletörődni mindenbe. De ne kalandozzunk el a várakozás témájától. Szóval várunk. Vár az idős hölgy a balomon, akinek pici lábaiban több megtett kilométer van már, mint amennyiről én csak álmodhatok, sok évtizednyi munkában megfáradt kezei, remegve tartják a szerelmes regényt, mely legalább néhány reménykeltő percre elrepíti a váróterem szürke tengerében emelkedő szigetről, melyen ülünk. Szigetről, bizony. Stilisztikailag, építészetileg és szociológiailag is érdekes képződmény ugyanis várakozásom helyszíne. De erről majd később, most pár szót a mindenható menetrendről: kikerült a központi kijelzőre két vonat, amelyek semmilyen menetrendben nem szerepelnek. Megörültem, mert a már beletörődés állapotába jutott 11 órás indulást majdnem másfél órával megelőzik. Nem kellett volna reménykednem. Helyjegykötelesek, az pedig már nincs… Pedig fizettem volna most már többet, fáradt vagyok. Késő bánat, bár nem ez a legnagyobb.
Szóval a sziget. Ronda üveg és acél kombinációjú csarnok, a kelet és nem annyira (már ha „innen” nézzük) kelet Európában megszokott műmárvány padlóval a Központi Pályaudvar váróterme. Az Intercity váró pedig ennek a közepén maga a paradicsom. Jó negyed méterrel a csarnok átlagos szintje felett van, királyi magasság, ülőhelyek csak itt vannak, fejedelmi kényelem, a virágtartók kékek és gondozottak, a padok pedig narancssárgák és kényelmetlenek, de legalább vannak. Néha elnézem, ahogy az egyszerű utazónak kiül a kétség viharvert arcára: bejöhetek én ide? A válasz változó. De a kényszer és a fáradtság általában minden ellenkezést legyőz. Egy tényező egyértelműen javítja az összképet: jó a világítás, tehát miután az akkumulátor gátját állja gondolataim szavakba öntésének, elővehetek egy könyvet, és hasznosan tölthetem el az időt. A másikon még gondolkozom, a le-föl korzózó galamb, aki ráadásul rendkívül aktív bélműködésről téve tanúbizonyságot, az elmúlt fél órában kétszer könnyített magán, besorolása még kétséges. Vitathatatlan, hogy életet visz az egyébként halott vagy haldokló környezetbe. A jobbomon ülő munkából hazatartó középkorú polák most igyekszik hasznossá tenni a valószínűleg egész nap táskájában hordott kalácsmaradékot, mely térburkolásra, vagy önvédelemre még megfelelő lenne, de vacsorára már nem. A galamb rendkívül örül ennek a ténynek, az ő csőre megbirkózik, még a betonkaláccsal is. Ahogy a konkurenciával is, mely az élelem feltűnését követően azonnal megjelent. Galamb-pankráció élő egyenes adásban, rendkívül szórakoztató.
A néni belefáradt az olvasásba, és a mellette ülő középkorú fószert kiráncigálta az általa nagy műgonddal tanulmányozott könyvből, hogy ezt a helyzetet orvosolja. Most beszélgetnek: a néni nagyon lelkesen és kíváncsian, bár picit fáradt hangon, a fószer pedig az álommanókkal viaskodva, egyre gyakrabban lekonyuló fejét jobb kezével alátámasztva, kabátjába bújva, mellyel igyekszik megvédeni magát az álomra készülő város egyre hűvösebben betóduló leheletétől. Közben feladta a harcot és elaludt. Álmában talán sörtengeri hajótörésből mentik ki gyönyörű szirének és hívásuknak engedelmeskedve új életet kezd Calypso szigetén. Vagy elmegy és megtalálja ő is az Ithakáját.
A néni tapasztalt, és a kor támadásaival dacolóan sugárzóan értelmes és fürkésző apró szemeivel mér végig mért mindenkit, sajátos szigetünkön. Úgy sejtem tudja: nincs egyedül ez irányú elfoglaltságával. Majd ő is lassan lehunyja szemeit. Szembe velem megérkezett egy fiatal srác, majd belemélyedt repülős újságjába. Top Gun forever. Kíváncsi vagyok, vajon azt is leírják, (külseje alapján) a szakmaiság és bulvár-szórakoztatás keskeny mezsgyéjén több-kevesebb sikerrel egyensúlyozó sajtóorgánumban, hogy szélben nem jó röpülni. Na persze nem a fecskékre gondolok, mert ők nyugodtan rábízhatják magukat az egymást fáradhatatlanul kergető szélgyerkőcökre, kik megveszekedetten nyargalásztak az elmúlt pár órában Varsótól Budapestig. A baj az embereket is elnyelő gépmadarakkal van, melyek nem bízhatják rá magukat a magasban uralkodó széláramlatokra, hanem meghatározott kiindulópontból igyekeznek egy hasonlóan precízen körülírható célállomásra eljutni, dacolva az elemekkel. Ültem én már, folyami, tengeri hajón, ez utóbbin ráadásul kisebb viharban is, de nem gondoltam, hogy repülőn leszek kis híján tengeri beteg…
A néni is elaludt, a repülős elment, érkezett helyette egy fiatal lány, rendkívül hasznos, tudományos, ismeretterjesztő és mélyen filozofikus magazint hozva magával, szóval Joyt olvas. Váljék egészségére, de főleg épülésére. Az viszont dicséretére legyen mondva, hogy rendkívül alaposan vesézi ki olvasmányát: tíz perc alatt csak a tartalomjegyzéken jutott túl…
A fószer közben felébredt, kinyitotta a könyvét, majd azzal a lendülettel visszaaludt. Ahogy a központi kijelzőt kezelő vasutasok is, gondolom éppen az álom folyóján hajóznak, mert tíz perce elment vonatok vannak még kiírva. Ők is felébredtek, kiírásra került a vonatom, ami újabb meglepetést jelentett. Mindenhol gyorsvonatnak volt kiírva, de mostanra kiderült, hogy ez a Berlinbe tartó nemzetközi Intercity, miért érzem úgy, hogy ez is helyjegyköteles…
Szóval újra várok… 
 
 
(folyt. köv)

 

Legyetek jók, ha tudtok!

Első lépés az újrakezdéshez...

2008.05.05. 02:52 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Kedves Barátaim!

Rendhagyó bejegyzés következik... Nem tudom, létezik-e akárki, aki nyomon követi itteni irományaim, az biztos, hogy elég hosszú kihagyás után sem hiányolta senki... de ez is mindegy. Újrakezdem, ahogy időm és enrgiám engedi. Mint láthatjátok megvagyok még, ha ennek nem is mindenki örül, lassan kezdem úgy érezni én is Eric Draven vagyok...

A régi stílusú bejegyzések érkeznek majd, vannak dolgok ugyanis, amik nem változnak, bár jó lenne, ha ez a törvény nem uralkodna mindig... Viszont az első egy új stílusú. Amikor jöttem vissza két hete, akkor írtam a Varsói pályaudvaron. Sok szempontból többet mesél bármi másnál, és talán valaki véleményt is formál majd róla.

Legyetek jók, ha tudtok!

Közhasznú felhívás

2008.04.08. 03:02 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Ezt a felhívást pár napja kaptam, talán nem haragszik meg a WWF, ha továbbítom. Nekem fontos. Igyekszem pár napon belül beszámolóval és egyebekkel is jelentkezni, mert sajnos vagy időm, vagy netem, vagy energiám nincs. Ne haragudjatok!

Legyetek jók, ha tudtok!

Boldog Húsvétot!!!

2008.03.23. 01:45 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Lassan csak akkor jelentekezem, ha alkalom van... Sajnálom! Vagy net nincs, vagy egyszerűen nem vagyok írásképes állapotban. Alkotói válságomat élem és így az olvasásba menekülök... De nyugalom: Lesz ez még így sem!

Ezúton szeretnék Mindenkinek Szeretetteli, Áldott, Békés és Boldog Húsvétot kívánni! Sok-sok piros tojást, csokinyuszit a kicsiknek, locsolót a lányoknak, szíverősítőt az apukáknak, kitartást a kohyhában az anyukáknak.

Legyetek jók, ha tudtok!

Születésnap

2008.03.13. 02:09 | Dzsingisz | 1 komment

Mindenkitől elnézést az újabb hoszabb kihagyásért. A magyarázat: nem volt netem múlt hét hétfőtől, e hét hétfőig, ugyanis elköltöztem egy másik szobába. Mától viszont, többé-kevésbé visszatérnek a dolgok a régi kerékvágásba.

A múlt hét másik, nem teljesen szürke hétköznapnak tekinthető eseménye, a születésnapom volt. Ebből az alkalomból kaptok most egy "ünnepi"  bejegyzést, a többi majd később.

Szóval betöltöttem a 26-ot, így már közelebb vagyok a 30-hoz, mint a 20-hoz. Kicsit fura érzés, de különösebben nem érdekel, ahogy szinte semmi sem… Szerveztem egy kis összejövetelt kb. 30 itteni baráttal, ismerőssel. Főztem, meg iszogatunk, aztán elmentünk a Bunubába, némi időelcsapásra. Persze nem az én születésnapom lett volna, ha nem szúródik el az egész, mert még itt a konyhában ellopta valaki kedves ukrán barátom fényképezőgépét…
 
A témához kapcsolódó vers, Babits melletti másik kedvencemtől.
 
Juhász Gyula: Születésnapom
 
Mint nyárfák hárfázása nyári éjen,
Olyan magányos és olyan talányos
Elzengő ifjúságom, vert reményem.
 
Ma fájón int felém sok régi város
És távol táj, hol fiatal fehéren
Az élet kacagó volt és világos.
 
S egy húr ezüstje sír, a fája ében,
A hold ma sírokon jár s hervadásos
Az éjszaka. Huszonhat éve éppen...
 
Legyetek jók, ha tudtok!
 

Zene

2008.03.02. 20:04 | Dzsingisz | 1 komment

A zenei téma is folytatásra vár. Avantasia, az egyik igen jó számmal. Gabrielnek van pár kulcsmondata...

Avantasia: In Quest For...

[Tree of Knowledge:]

Coming from the wastelands
Full of reason, common sense
Where their principles are blocking minds
And you don't understand
Giving you belief,
You never touch, you never see
But if you dare to try to grip it
you're accused for heresy

[Gabriel:]

Here I stand to find the truth
and for ought I know
You're the one to show me
You can tell my spirit how to grow

No, the more I try
The more confusion on my mind
And no matter how I try
I feel my eyes seem to stay blind

[Tree of Knowledge:]

No use in analysing, forget about alchemy
Because the secret of all truth
Is the quest for - and you'll feel

When you knock right on the door
"Forever locked" they say
A little man will let you in,
For you have always tried - to get inside

You're in quest for more to find the core
Your journey still ain't over
Your quest is your purpose, go on
You're in quest for more to find the core
It will be - never- over
Your quest is your purpose, go on ...

You're in quest for more to find the core...
 
Legyetek jók, ha tudtok!

Vers

2008.03.02. 19:44 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Az irodalmat sem hanyagolom. Az örök kedvenc Babits a következő.

Babits Mihály: Sírvers

Itt nyugszom. Végre megnyugodtam
a hosszú szenvedés után.
Keserű lelkemet kiadtam
s mint dőlt fatörzs, fekszem sután.
Keserű lelkemet kiadtam,
mint fájó gennyet a beteg:
magamtól is védve maradtam:
akarva sem szenvedhetek.
 
Nincs jobb világ a másvilágnál,
a másvilágon nincs világ,
s nincs jobb világ a nincs-világnál,
mert féreg nélkül nincs virág.
Nincs jobb világ a nincs-világnál,
hol féreg van csak, nincs virág,
hol féreg nem kár, hogyha rágcsál.
hol féreg nem fáj, hogyha rág.
 
Itt nyugszom. Végre megnyugodtam.
Elszállt az álom és a láz.
Ma föld fölöttem, föld alattam,
és nem emel, és nem aláz.
Ma föld fölöttem, föld alattam,
koporsó kerít, néma ház.
Keserű lelkemet kiadtam
és nem boszant a léha gyász.
 
Nincs jobb világ a másvilágnál,
mely halkan létlen létre bont,
mert jobb ha nem látsz, mint ha látnál,
s hol semmi érzés, semmi gond.
Mert jobb ha nem látsz, mint ha látnál,
és jobb a száraz, puszta csont
ez ideges, husos világnál,
mely oly keserves és bolond.
 
Legyetek jók, ha tudtok!

Helyzetjelentés XVII.

2008.03.02. 19:39 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Mindenkinek, aki néha rápislant erre az akármire hatalmas bocsánatkéréssel tartozom, de az első hetem itt maga a naptárizált katasztrófa volt... De erről majd később. 
 
Még tartozom egy beszámolóval az ideútról, az jöjjön most:
5.00: Indulás Pécsről. A magyar rész viszonylag eseménytelen volt leszámítva egy örült fordos papit.
9.30: Komáromnál beléptem Szlovákiába. Ekkor kezdődött a kalandosabb rész. Az útvonalat úgy gründoltam össze, hogy autópálya ne legyen benne, (vékonypénztárcányú btk-s nem fizet ilyesmiért...), ez viszont azt jelentette, hogy itt az út nagy részét tipikus hegyi szerpentineken tettem meg. Jellemzőik: két keskeny sáv, egyik oldalon hegyoldal, a másikon pedig szallagkorlát.60-nál többel nem gyakran mentem. De az nagyon tetszett. Kb. 20 km-rel a szlovák-lengyel határ előtt kiderül, hogy az alagút, amin át kellene menni le van zárva, így félreállva rögtönöznöm kellett egy kerülőutat. Végül megoldottam, bár nehéz szülés volt, és a megvalósítandó terv egy több, mint 10 falut érintő keringő volt, ráadásul közlekedési táblák nem nagyon voltak. Na persze ha vannak, az sem életbiztosítás, ugyanis zsebkendőnyi méretűek és a rajtuk lévő feliratokat csak 30 méterről lehet látni, amikor már régen késő általában.
13.00: Lengyelország, ahol átlépve a határt a legrosszabb Balkánba csöppentem. Autópályaépítés, ami alig kétsávos hegyi terelőutakat, cementeszsák méretű kátyúkat és munkagépeket jelentett. 4 óra körül éppen gondoltam, hogy most már ki kellene, hogy legyen írva Poznań, amikor ráakadtam a 11-es utra, ami Katowicetől jön idáig. Megkönnyebbülés és kósza gondolat, hogy akkor talán nem vagyok már messze (akkorra megtettem már majdnem 150 kilométert Lengyelországban). Rá öt percre jött egy tábla, rajta pedig: Poznań 288 km.
Végül 9-re értem ide, tehát 16 órát jöttem, ami alatt csak kétszer álltam meg hosszabb időre (ez kb. 10-15 percet jelent), kétszer tankolni, egyszer pedig megnézni a gyönyörű kilátást a Magas-Tátra egyik csúcsáról. A lényeg, hogy ideértem épségben.
 
A hetem:
A vasárnap már azzal kezdődött, hogy nem volt net, hétfőn emileket írtam, kedden és szerdán, lótottam-futottam, csütörtökön pedig szervizbe kellett vinnem a laptopot, mert elszállt a tápegysége.... Az órafelvétel egyébként most is katasztrófa, még mindig nem tudok semmit.
 
Legyetek jók, ha tudtok!
 
 

Elmegyek...

2008.02.23. 15:16 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Ma éjjel visszatérek Poznańba, akivel nem talákoztam, attól elnézést, de tiszta bolondokháza volt ez a vizsgákkal és második féléves órákkal, meg ügyintézések garmadájával megspékelt időszak itthon... Áprilisban mindenkivel mindent pótlunk!

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        Legyetek jók, ha tudtok!

Mai események

2008.02.17. 21:55 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

A különböző kormányok erősen gondolkoznak, én viszont egyszerűen sok sikert kívánok a függetlenséghez vezető útra lépett Koszovónak!!!! "I'm from Kosovo!"

A bejegyzésből az is nyilvánvaló, hogy a vizsgák és egyéb őrületek ellenére még élek, és nagyjából ennyi a hírek.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                            Legyetek jók, ha tudtok!

Itthon...

2008.02.04. 01:21 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Csak egy rövid hír: itthon vagyok, egyelőre meghatározhatatlan időre. Aki esetleg látni akarja a képem, az jelentkezzen.

Elérhetőségeim, nagyon régen, ugyanazok...

Legyetek jók, ha tudtok!

Vers

2008.01.27. 04:14 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Lassan látom a Szergejt az alagút végén... Vagyis az óráim egy része (már legalább itt) megvan. De még van tennivalóm, a jövő hét végéig. Ezért újra kifullad az energiám abban, hogy felteszek egy verset.

Babits Mihály: Haláltánc

Ha a pusztán zug a tél
és kopogva hull a dér,
fázó farkas éhen ordít,
a hideg fogat csikordít,
köddel rémes a határ
s száll a téli vad madár:
mikor megfagy mind a vágy
s meleg vacok édes ágy
s künn a köd fehér tejébe
aranytojást ver a hold:
akkor ébred régi rémem,
mint a sírból kel a holt.
 
Lepedősen és fehéren. -
Jöjj csak, régi, régi holt,
úgyse félek tőled,
vesd le lepedődet! -
Úgyis lelkem puszta táj,
hol jó lélek egy se jár, -
nem, még a madár se jár.
Úgyis szívem temető,
lidércfénnyel fényes,
ahol még a fű se nő
s hantja kénnel kénes.
Úgyis lelkem puszta táj,
hol jó lélek egy se jár,
élve trónol a halál,
jöjj csak, jöjj el, rossz madár,
vesd le lepedődet,
vesd le bőröd, husodat,
hadd szorítom csontodat,
meztelen csípődet!
Jár a tánc és zörg a csont:
így se félek tőled:
jöjj, öleld meg, régi csont,
régi szeretődet.
Fagy ölelget, csont a lánc:
borzalomban, kéjjel -
jár a csont és zörg a tánc -
hadd fürödjünk éjjel.
 
Honnan tudom, hogy te jössz?
megtelefonáltad.
Lelkemen át utadat
régen megcsináltad.
Felriasztott éjeken
telefonod hangja:
balfülemben élesen
csendült rémharangja: Halló! Halál!
jöjj csak, jöjj el, régi csont,
úgyse félek tőled,
jöjj, öleld meg, régi csont,
régi szeretődet:
Vesd le lepedődet.

 

Legyetek jók, ha tudtok!

zene

2008.01.21. 03:46 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Kormorán: Ha messze mész
 
Ha messze mész,
ha messze mész -
mit elhagytál,
végig elkísér.
Az út kanyarog
szerteszét -
a vége megtalálja
majd az elejét.

Ha messze mész,
előtted nincs határ,
az otthonod
mégis visszavár -
Ne szólj, ha fáj -
tiéd a szenvedély,
nem hagyhatod,
mi örökre benned él.

Ha messze mész -
lehessen élni még,
könnyed törölni -
mindig lesz egy kéz.
Széttépett, elhamvadt
álmok után,
maroknyi csöndet vegyél,
mielőtt elindulnál.

Ha messze mész,
kell, hogy visszanézz,
hosszú út lesz -
még száz vagy ezer év -
Ki megmarad,
aki lesz talán :
olyan maradj!
Mert ő itt visszavár.

Légy te a béke,
légy te a szó.
Légy te sokszor átkozott,
embernek ó mégis jó !

Ha messze mész,
valahol légy király,
ki itt maradt -
ne felejtsd el szavát.
Az ébredést
vöröslő hajnalon -
azt a lányt,
ki volt a fájdalom.

Ha messze mész,
s majd érkezel -
te az legyél,
aki jól felel.
Ki felhőket járta,
a földre ért -
tudta - itt kell halni,
s élni hazatért.

Légy te a béke,
légy te a szó.
Légy te sokszor átkozott,
embernek ó mégis jó !

Ha messze mész (messze mész),
s majd érkezel (érkezel) -
te az legyél az legyél).
aki jól felel.
Ki felhőket járta,
a földre ért -
tudta: itt kell halni,
s élni hazatért.
 
 
Legyetek jók, ha tudtok!
 
 

Vers

2008.01.21. 03:09 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Ne haragudjatok, de időm annyi, mint bányászbékán a kalucsni... Csak írok és tanulok... Történni pedig semmi internyet nyilvánosságára való sem történik egyelőre. Így helyzetjelentés szerű bejegyzés még várat magára.

Kosztolányi Dezső: Egyedül

Magam vagyok, rám hull a végtelenség,
a fák, a lombok ezre eltemet.
Olykor fölém cikáznak még a fecskék,
nem láthat itten senki engemet.
 
A táj az ismeretlen mélybe kékül,
nincs semmi nesz a lombokon, a fán,
s tűz-csókokat kapok a tiszta égtül
Én, a merész és álmodó parány.
 
Egyszerre az ősfélelem legyűr,
a lég üres, kihalt a szó, a hang,
s én sáppadottan fekszem itt alant.
 
A föld szorít, s fölém végetlenül
tágul ki, mint egy kék üvegharang,
a végtelenbe nyúló kékes űr.
Legyetek jók, ha tudtok!
 

Zene

2008.01.20. 04:19 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Az egyetlen (most már végleg tudom) igaz dal a világon… És a legmeghatározóbb az elmúlt pár hónapban. Hogy eddig miért nem került fel annak oka van és annak is, hogy most miért, de ez úgysem érdekel senkit…
 
Edda: Hűtlen
 
Ment a hűtlen nehéz fejjel
Visszamenne, de ő már nem kell,
Érzi, hálátlan lett sorsa.
Keserű könnye arcát mossa.

Arra gondol, őt ki szerette.
Ha szerette, el mért engedte.
Vissza nem jön többé soha.
Bárcsak békén hagyták volna.

Minden hajnal övé marad.
Látja szállni a madarakat.
Hosszú, hosszú ideje vár.
Nem számolja a napokat már.

Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből.
Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből.

Megállt egyszer, visszanézett
Nézte, nézte a messzeséget.
Sárga lámpák jelzik útját.
Otthon hagyta minden múltját.

Ment a hűtlen nehéz fejjel.
Tudja jól, hogy õ már nem kell.
Ég veletek! Mást nem mondott.
Szeme túlragyogott minden csillagot

Minden hajnal övé marad.
Látja szállni a madarakat.
Hosszú, hosszú ideje vár.
Nem számolja a napokat már.

Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből.
Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből.

Minden hajnal övé marad.
Látja szállni a madarakat.
Hosszú, hosszú ideje már.
Nem számolja a napokat már.

Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből.
Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívéből.
 
Legyetek jók, ha tudtok!
 

Vers

2008.01.20. 03:46 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Kedvencem Babits Mihály következik.
 
Babits Mihály: Egy szegény magára maradott
 
I.
Szívem magába szívott
ezer illatot,
ezerjó illat engem
hogy elkábitott!
Szívem most illatzacskó,
lelkem illatház:
ez a sok illat engem
hogy megbabonáz.
 
Virágok illatával
tele bús fejem
virágok illatáról
rád emlékezem,
gyönyöröm aki voltál,
most vagy bánatom,
hogy tested vánkosára
le nem nyughatom.
 
II.
Hervad a kertem violákkal -
Szegény violák!
Akár a ma, akár a holnap,
akár a világ.
Napos napot napok napolnak -
hol a türelem?
Életpapok csapot papolnak, -
Ó zord szerelem.
 
Sok hosszu, hosszu éjszakákon,
megint egyedül
szegény, szegény zúgó fülembe
a Csönd hegedül:
komisz, keserves egy cigány ez
s ezer dala van:
kegyetlen, ős, örök vonóját
nyüvi nyomtalan.
Legyetek jók, ha tudtok!
 

Zene

2008.01.17. 00:26 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Ők még nem kis voltak, pedig nagyon kedvelem őket. Csak az a baj, hogy itt drága a sör...

Bikini: Olcsó vigasz

Egyik cigi a másik után,
Egyik pohár a másik után.
Ó, nem igaz, nem több, mint egy
Olcsó vigasz.

Egyik éjszaka a másik után,
Lányok jönnek egymás után.
Ó, nem igaz, nem több, mint egy
Olcsó vigasz.

Látod kedves, milyen buta vagyok,
Fejem a hurokba magam rakom.
Ó, nem igaz, nem több, mint egy
Olcsó vigasz.

Bolond az élet és ez a világ,
Bolond lesz az is, aki benne jár.
Ó, nem igaz, nem több, mint egy
Olcsó vigasz.

Mondd el, ki a hibás,
Kitől változott meg ez a világ,
Mitől lettem olyan más?

Nem úgy van az, mint volt rég,
Nem az a Nap süt rám rég,
Nem az a Nap és nem az a Hold,
Nem az a szerető, aki volt.

Látod kedves, te nem érted,
Hányszor véreztem el teérted.
Ó, nem igaz, nekem nem volt több, egy
Olcsó vigasz.
 
Bolond az élet és ez a világ,
Bolond lesz az is, aki benne jár.
Ó, nem igaz, nem több, mint egy
Olcsó vigasz.
 
Mondd el, ki a hibás,
Kitől változott meg ez a világ,
Mitől lettem olyan más?

Nem úgy van az, mint volt rég,
Nem az a Nap süt rám rég,
Nem az a Nap és nem az a Hold,
Nem az a szerető, aki volt.

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                           Legyetek jók, ha tudtok!

Vers

2008.01.16. 23:29 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Juhász Gyula: A reménytelen

Virágot, szerelmet,
Pénzt és dicsőséget,
Örömet és erőt,
Fiatalos, büszke hitet
Másnak adtál, élet.
 
Jussomat, az ősit,
Melyhez jogom tartom,
Odadobtad másnak,
Szép szerencse kegyesének,
Éljen és akarjon!
 
Senkinek és cenknek
Adtál minden szépet,
Pedig méltó dallal,
Mélyenzengő diadallal
Én díszítlek téged!
 
Most utolsó gőggel,
Mit el nem vehetnek,
Koszorút, keresztet,
Tűnő, fájó ifjúságot,
Éneket és kedvet.
 
Odadobom mind, mind,
Nesze semmi, fogjad
S hagyj békét örökre
A távoli száműzöttnek,
A kitagadottnak.
 
 
Legyetek jók, ha tudtok!

Képek

2008.01.16. 23:23 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

1. Nem nagyon történik semmi érdekes (vagy egyszerűen nem tartozik az internyet nyilvánosságára...).

2. Nincs mit írnom...

3. Ezért képeket kaptok!

Olaszok

Törökök

Spanyolok

Nemzetközi

Csocsó

Legyetek jók, ha tudtok!

süti beállítások módosítása