„Légy jó és magányos leszel.” (Mark Twain)

Az idő nagy úr

Megjegyzések

  • xy: Tök jó, hogy jössz haza:) azért néha írogathatsz ide ám, sokakat érdekel:) pusziiiiiiiiiii (2008.06.22. 15:33) Információk II.
  • w: hy. mikor térsz haza? és írj ha lesz pár perced, hogy hogy megy sorod odakint? pusz (2008.06.02. 03:17) Információk
  • Bazsetta: Annyira irigyellek, hogy ott voltál! Olyan jó neked! :) Puszillak! (2008.05.14. 23:07) Képek - Skócia I.
  • xy: mintha ott lennék...szürke pályaudvar, szürke emberek, soha nem múló idő, néni arcán kiábrándultsá... (2008.05.14. 00:35) Visszaút...
  • baghyra: Áááá, el vagyok úszva magammal sorry. Egyszer majd írok neked, jó? :) És a szám tényleg jó. Honnan... (2008.04.14. 23:11) Zene

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Linkblog

HTML

Helyzetjelentés XVII.

2008.03.02. 19:39 | Dzsingisz | Szólj hozzá!

Mindenkinek, aki néha rápislant erre az akármire hatalmas bocsánatkéréssel tartozom, de az első hetem itt maga a naptárizált katasztrófa volt... De erről majd később. 
 
Még tartozom egy beszámolóval az ideútról, az jöjjön most:
5.00: Indulás Pécsről. A magyar rész viszonylag eseménytelen volt leszámítva egy örült fordos papit.
9.30: Komáromnál beléptem Szlovákiába. Ekkor kezdődött a kalandosabb rész. Az útvonalat úgy gründoltam össze, hogy autópálya ne legyen benne, (vékonypénztárcányú btk-s nem fizet ilyesmiért...), ez viszont azt jelentette, hogy itt az út nagy részét tipikus hegyi szerpentineken tettem meg. Jellemzőik: két keskeny sáv, egyik oldalon hegyoldal, a másikon pedig szallagkorlát.60-nál többel nem gyakran mentem. De az nagyon tetszett. Kb. 20 km-rel a szlovák-lengyel határ előtt kiderül, hogy az alagút, amin át kellene menni le van zárva, így félreállva rögtönöznöm kellett egy kerülőutat. Végül megoldottam, bár nehéz szülés volt, és a megvalósítandó terv egy több, mint 10 falut érintő keringő volt, ráadásul közlekedési táblák nem nagyon voltak. Na persze ha vannak, az sem életbiztosítás, ugyanis zsebkendőnyi méretűek és a rajtuk lévő feliratokat csak 30 méterről lehet látni, amikor már régen késő általában.
13.00: Lengyelország, ahol átlépve a határt a legrosszabb Balkánba csöppentem. Autópályaépítés, ami alig kétsávos hegyi terelőutakat, cementeszsák méretű kátyúkat és munkagépeket jelentett. 4 óra körül éppen gondoltam, hogy most már ki kellene, hogy legyen írva Poznań, amikor ráakadtam a 11-es utra, ami Katowicetől jön idáig. Megkönnyebbülés és kósza gondolat, hogy akkor talán nem vagyok már messze (akkorra megtettem már majdnem 150 kilométert Lengyelországban). Rá öt percre jött egy tábla, rajta pedig: Poznań 288 km.
Végül 9-re értem ide, tehát 16 órát jöttem, ami alatt csak kétszer álltam meg hosszabb időre (ez kb. 10-15 percet jelent), kétszer tankolni, egyszer pedig megnézni a gyönyörű kilátást a Magas-Tátra egyik csúcsáról. A lényeg, hogy ideértem épségben.
 
A hetem:
A vasárnap már azzal kezdődött, hogy nem volt net, hétfőn emileket írtam, kedden és szerdán, lótottam-futottam, csütörtökön pedig szervizbe kellett vinnem a laptopot, mert elszállt a tápegysége.... Az órafelvétel egyébként most is katasztrófa, még mindig nem tudok semmit.
 
Legyetek jók, ha tudtok!
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://dzsingisz-poznan.blog.hu/api/trackback/id/tr19362410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása